SZÓLÓK

Vaknak születsz-e mondd?

Vaksi sötétben látsz?

Királyt bámulni mersz?

Tetszik neked a trón?

Tudsz-e harapni jól,

Úgy, hogy ebesdit játssz?

Peckes-délcegen jársz

Éjjel csatangolón?

KÓRUS

Mit a Karminca tud, és Karminca bír

Karmincák tesznek Karminca-mód.

Karminca akar, Karminca mer,

Karmincák tudnak Karminca-mód.

SZÓLÓK

Hogyha fejjel zuhansz,

Mindig tappancsra érsz?

Gyötör félsz, amíg élsz,

Hogyha villog az éj?

Nyom se kell, sem egy jel,

Hogy te hazatalálj?

Tudod, hogy kapaszkodj,

Hogy a Tejútra érj?

KÓRUS

Mit a Karminca tud, és Karminca bír

Karmincák tesznek Karminca-mód.

Karminca akar, Karminca mer.

Karmincák tudnak Karminca-mód.

Karminca tud csak Karminca-mód.

SZÓLÓK

Raksz-e seprűre nyerget,

Hogy repülj a dombra?

Mondd, izgat a gyertya,

A könyv, meg a gong?

Voltál nyájasan bősz,

Sanda sintérnél szolga?

Voltál öregdiák égi pokolban, mondd?

Tudsz-e szerezni már

Éjjel konkrét zenét,

Mit szellem hat át,

Benne elszabadul?

Tűröd úgy is, ha fáj

Mások művészetét?

Tudsz-e feszülni úgy,

Mint a hegedű-húr?

KÓRUS

Karmincák tesznek Karminca-mód.

Karminca akar, Karminca mer,

Karmincák tudnak Karminca-mód.

Karminca tud csak Karminca-mód.

Karmincák tesznek Karminca-mód.

Tudunk lengeni úgy, mint a lenge trapéz,

Autó kerekén át ugrunk dupla szaltót.

Kúszunk falon és fán, hogyha kerget a vész.

Sétány nekünk a cső, ingó hinta a drót.

Karmincák tesznek Karminca-mód.

Karminca akar, Karminca mer,

Karmincák tudnak Karminca-mód.

Karminca tud csak Karminca-mód.

Karmincák tesznek Karminca-mód.

Karmincák tesznek Karminca-mód.

Karmincák tesznek Karminca-mód.

Karmincák tesznek Karminca-mód.

Tudsz-e zengeni kardalt,

Ha magad vagy még?

Egy Rossini kettőst,

Vagy Strauss-keringőt?

És Kandúrban fennen kivágni a Cé-t,

Hogy visszhangtól zengnek a cseréptetők?

Karminca-cicc mind Éjkirálynő

Szférái nótánk egetverő.

Handel-dal zeng fel a Messiásból:

Halleluja! – mily angyalin szól!

Ó, rejtelmes nagy istenség!

E macska-traccsra nincs mentség!

Harsog a dómtér, Vivát zeng,

Éljen az ősi cirmos-rend!

Fondor, bátor macska lény

Mind helyesli ezt:

Mit a Karminca tesz, és Karminca mer

Karmincák tesznek Karminca-mód.

Karminca dalol Karminca dalt

Karminca ifjú, Karminca vén

Karmincán perdül a Karminca tánc

Karmincák tesznek Karminca-mód.

Karmincán dalol Karminca dalt.

Karminca ifjú, Karminca vén

Karmincán perdül a Karminca tánc

Van becézett cicc és lenézett sicc

Van bölcselő cicc és törtető sicc.

Akad kántori cicc, no meg látnoki sicc

Kétkedő cicc és kérkedő sicc.

Van ábrándos cicc és házsártos sicc.

Műértő cicc, no meg fülsértő sicc.

Átvitt-értelmű cicc, kettős életű sicc.

Van korszerű cicc és korcsszerű sicc,

Van haladó cicc, minden-tagadó sicc.

Apáca cicc és parázna sicc.

Szenvtelen cicc, és szemtelen sicc!

Karmincák tesznek Karminca-mód.

Karmincák tesznek Karminca-mód.

Karmincák tesznek Karminca-mód.

Karmincák tudnak Karminca-mód.

Karmincák tudnak Karminca-mód.

ASPARAGUS

Ott egy ember csak néz!

Némán tekintget rám.

Hogy tréfálok csak, azzal gyanúsítasz?

MUNKUSTRAPP

Akad olyan is tán, aki nem tudja azt,

Mi a Karminca cicc, ki a Karminca cicc?

Ki a Karminca cicc?

Ki a Karminca cicc?

Ki a Karminca cicc?

KÓRUS (beszéd)

Egy macskát elnevezni bizony komoly dolog.

Nem holmi talmi játék, nem élc, hogy kuncogj rajta!

Egy kissé szédült volnék, tán most azt gondolod,

Mert állítom, hogy névből kell háromféle-fajta!

Első: név, mit nálad a család gyakran használ,

Ez lehet Artúr, Jakab, sőt Elemér, vagy Péter,

Vagy mondjuk: Viktor, Jónás, Hugó, vagy talán Oszkár.

Egy nyűhető, egy szürke, egy hétköznapi név kell.

De szükséges egy másik, mely fennköltebben szól tán!

Így hívd a nőstényt, kandúrt egy ihletettebb órán!

Mint: Ciceró, vagy Platón, Elektra, Junó, Héra.

Nem zsong ez újnak hatón, mert használatos néha.

A macskának ez kevés! Egy egyéni kell mellé,

Mely zengzetesebb, cifrább, és díszít, mint a repkény!

Csak így lendíti farkát fel, felkiáltó jellé,

Mert száras-szálas bajsza csak így pöndörödik hetykén.

Ily csecse-becse névből tán kéne néhány példa,

Mint Munkustrapp, Quaxó vagy Korricipát,

Bumbalurina és Lengelingéla.

Nem illet ilyen név, csupán egyetlen cicát!

Mindezek felett egy névtelen név lappang,

Egy sejtelmesen rejtett, az egyetlennél ritkább.

Ha kutattad már hosszan, az esélyed csak csappant.

Ezt csak a macska tudja, és sírba viszi titkát.

Ha látod, hogy egy macska oly elmélyülten töpreng,

Nos tudd meg hát az okát, min meditál szegény!

Ha tekintete messzi a végtelenbe röppent,

Akkor mereng, akkor mereng, akkor mereng a nevén.

Az ő kimondhatatlan, kimondottan ki- és elmondhatatlan

Álnak álcázott valódi nevén, nevén, nevén, nevén…

MEFISZTULÉSZ

Karmincák, lesz ma görbe éj,

Karmincán gyűl a falka már.

Ha Karmincán nő a holdkaréj,

Karmincán áll majd a tarka bál.

Karmincák, lesz ma görbe éj,

Karmincán áll majd a tarka bál.

MUNKUSTRAPP

Karmincák népe épp ezért,

Ma a Karminca bálon részt vehet.

Ide várjuk a Karminca fővezért,

A Karminca-választárst itt ejtjük meg.

Ha megjön Old Csendbelenn hajnal előtt

A csendet késsel is vágni lehet.

Ő választ közülünk aztán egy főt,

Aki élhet egy másik, egy új életet.

Ki fenn a szférákban csodákat lát,

a Karminca népnek ez örök vigasz.

Mert nincs bennünk félelem, megkérdjük hát:

Vajh ki lesz az?

Vajh ki lesz az?

MUNKUSTRAPP

A Gimb-gömb macska vén cseléd,

Úgy hívják: Csilliollaold.

A selymes-cirmos szőre szép,

A tigis-csík közt némi folt.

A lépcsőn csendben üldögél

A lábtörlőn lel kényelmet.

És ül, és ül, és folyton ül.

És ettől persze Gimb-gömb lett.

Persze ettől Gimb-gömb lett.

NŐI KÓRUS

Mert míg sürög, míg nyüzsög, jár-kel a nép

Nézdegél a Gimb-gömb, semmit nem tehet még.

Ám ha hortyogva, mélyen alszik már a család,

Akkor talpra szökve munkára fogja magát.

Nincs oly szakszerű egér, melyet bajba nem sodor,

GIMB-GÖMB

Mert oly bőszítően hat rám a csúnya, rossz modor.

NŐI KÓRUS

Ha egyet elrejt a gyékény, a rongyszőnyeg,

Azt szőni-fonni,

GIMB-GÖMB

cimbalmozni oktatom főleg.

MUNKUSTRAPP

A Gimb-gömb macska vén cseléd,

Úgy hívják: Csilliollaold.

És ül, és ül, és folyton ül.

És ettől persze Gimb-gömb lett.

Persze ettől Gimb-gömb lett.

NŐI KÓRUS

Mert míg sürög, míg nyüzsög, jár-kel a nép

Nézdegél a Gimb-gömb, semmit nem tehet még.

Ő úgy véli, lomha banda mind a csótány.

Némi testgyakorlat rájuk férne éjjel is tán!

Lesz is rend, annyi szent, hogyha nyávog egy jót!

A cserkész a sípnak sem fogad így szót!

GIMB-GÖMB

Mindnek életcélja lesz, derék jótettre kész,

NŐI KÓRUS

Nem is banda már, csak pár megfáradt pop zenész!

Oly rendes macskajaj!

GIMB-GÖMB

Köszönöm, kedveseim!

KÓRUS

A Micsel Rumli makacs macska-ficsúr.

MICSEL RUMLI

Ha pipihúst adnak, a libacomb kell!

Ha a házba vinnél fel, jobban tetszene a kert!

Nyugtot szívem ott se lel, vágyom fel, csak azért, mert.

Csak a patkány érdekel, ha egy egér elém ül.

Patkány szaporodik el - fogam egerekre fűl.

KÓRUS

A Micsel Rumli makacs macska-ficsúr/apacs

MICSEL RUMLI

Ha neheztelek érte, mit sem számít.

KÓRUS

Úgyis az lesz, mit ő tervez.

MICSEL RUMLI

Próbálj ellenem kieszelni bármit!

MEFISZTULÉSZ

A Micsel Rumli makacs macska-ficsúr.

MICSEL RUMLI

Ha beengednek, örömmel maradok kint.

Ki az ajtón bévül int, jöjjön ki és belül lát,

Ott majd várok félórát aztán lófrálok megint.

Sok a szekrény, tárva mind, bennük gyűröm a ruhát.

De ha beszorulok, százfelé szakad gatya, ing.

KÓRUS

A Micsel Rumli makacs macska-ficsúr.

MICSEL RUMLI

Soha senki fia rólam mást nem állít.

KÓRUS

Úgyis az lesz, mit ő tervez.

MICSEL RUMLI

Próbálj ellenem kieszelni bármit!

BOMBALURINA

A Micsel Rumli macska ritka bolond.

MICSEL RUMLI

Bogarasan élvezem csökönyös dacom.

Hogyha halat adsz, kéne egy jó húsos csont.

De ha nincs a tálon hal, én a húst otthagyom.

Tehetsz elém tejfelt, fújok rá egy nagyot.

Mert az jobban kell, amit én csenek el,

Abban aztán fülig benne vagyok.

Amit nem nekem szánsz, csak az érdekel.

KÓRUS

A Micsel Rumli a fondorlat bölcse.

Ha cirógatják dühös –

MICSEL RUMLI

pedig ez kell nekem!

Csak ha varrsz, hogyha hímezel, akkor ülök ölbe.

KÓRUS

A Micsel Rumli makacs macska-ficsúr.

Ha cirógatják dühös – pedig ez kell neki!

A Micsel Rumli makacs macska-ficsúr.

MICSEL RUMLI

Soha senki fia rólam mást nem állít.

KÓRUS

Úgyis az lesz, mit ő tervez.

MICSEL RUMLI

Próbálj ellenem kieszelni így-úgy bármit!

GRIZABELLA

Itt él egy macska, oly tétova/hallgatag, oly félénk,

Mert az ablakok fénye rá csak gúnyos fintort vág.

Pár ázott homokszem a tépett, elnyűtt bundáján

Görbült tű a szeme sarka, szépet csak a múltban lát.

DEMETER

A város peremén éldegélt,

Hol a szél is felsír a szegényekért.

A senkiföldje ez, zord árnyéklakta zug.

Csupa fényen át vitte erre az út.

És a postás csak néz, csendben révedez.

Ki hitte volna még, hogy máris vége lesz?

Hogy így kihúnyhat egyszer fény és láng?

Hogy ez Grizabella, a bűbáj-cicánk.

BOMBALURINA

Grizabella, a bűbáj-cicánk.

EGYÜTT

Grizabella, a bűbáj-cicánk.

Így hamvad el tűz és láng / Így kihúnyhat egyszer fény és láng!

KÓRUS

Ez Grizabella, a bűbáj-cicánk.

GIMB-GÖMB

Gastrofar Dzsordzs nem vérszegény korcs,

BOMBALURINA

A potrohán hájlebeny lóg.

LENGELINGÉLA

A kocsma csak lyuk!

GIMB-GÖMB

De várja hat club,

HÁRMAN

Hol „Szőrökkel” vált csupán szót.

GIMB-GÖMB

Bárki látja meg őt, az bókra hajt főt

Talpig frakkban oly délcegen jár.

BOMBALURINA

És nincs egércsősz, kit ő le nem főz.

LENGELINGÉLA

A nadrágja négy csodás szár.

GIMB-GÖMB

Minden dandy közt ő itt a legnagyobb név

Tán a konkurens-hiány miááán

HÁRMAN

Néha kedvesen int, és mi bámulunk mind

A jó Gastrofar Dzsordzs kamásliján.

FÉRFI KÓRUS

Minden dandy közt ő itt a legnagyobb név

Tán a konkurens-hiány miáán

Néha kedvesen int, és mi bámulunk mind

A jó Gastrofar Dzsordzs kamásliján.

GASTROFAR

Ha néha tehetem, úti célom egy-egy egyetem,

A tanmenet nem rossz sport.

De több ragad rám kinn a Főiskolán

Mert ott ritkán söprik a port.

Hogyha ösztön űz nyáron, és vadhúsra vágyom,

Az étlapot cserkészem át.

És a halfogásnál jobb a tónál egy tál,

Abban bőven van potyka meg rák.

Majd a vadszezon végén a zsíros gégém

Fürge kuktákra áldomást mond.

Ha délfelé jár, nyálam összefut már,

Még egy drink, s újra roppan a csont!

Tölt a mixer egy sherryt, a szív erőt merít,

Enni jó a szép Gangliban, Ciccben.

Vagy ha már itt a dél, vár az Old Bornyúbél.

Sehol véresebb májpuding nincsen.

KÓRUS

Minden dandy közt ő itt a legnagyobb név

Tán a konkurens-hiány miááán

Néha kedvesen int, és mi bámulunk mind

A jó Gastrofar Dzsordzs fehér,

Négy hófehér kamásliján.

GIMB-GÖMB

Nos, Gastrofar úr, persze mindezen túl

Este klubokat látogat még.

Íme jól érthető, hogy hája csak nő

Rajta túltenni képtelenség.

Harminc font lehet súlya.

GASTROFAR

De mérj le majd újra…

GIMB-GÖMB

Mindig pár dekát felszed egy nap.

GASTROFAR

Fő a megszokott rend, és nálam ez szent,

Macskamód így szabad élni csak!

Mert ez bölcs vélemény, végem túlélem én!

GIMB-GÖMB

Íme így szólt a kandúrkirály.

KÓRUS

És így lehet csak, míg rajta a frakk

Míg Gastrofar Dzsordzs fehér,

Míg Gastrofar Dzsordzs fehér,

Négy fehér kamásliban jár.

GASTROFAR

Tutú!

DEMETER (beszéd)

Sam Mitsegél!

BEN MICKERING

Ben Mickering

MINDLEVERY

és Mindlevery.

EGYÜTT

Minket egy párnak tarthatsz, mint két kaptafát,

Mint két kócos bohócot, tükörkép-ikerpárt,

Fejtetőn összenőtt akrobatát!

A nagyvilág minket félve tisztel

És tőlünk reszket a liget, a park.

Sokan csellengő/csavargó csövesnek néznek x-szer,

É nem sokat téved, ki annak is tart.

MINDLEVERY

Ismer minket a korzó, a partmenti sétány,

BEN MICKERING

A villanegyed

MINDLEVERY

A dombvidék

EGYÜTT

Egy kis tekintély mindezért megillet méltán

De szinte már sok ez a népszerűség!

MINDLEVERY

Ha egy házacska ablaka tárva áll

BEN MICKERING

Ott a porcelán röpköd, a váza száll

Ha a tetthely egy zsindelyes háztető,

MINDLEVERY

Holnap áztatja ágyad a langy eső!

EGYÜTT

Ha a szárítókötélen libeg egy ing

Este húzd ki a latyakból, mosd ki megint!

MINDLEVERY

Ha egy lányka gyöngysora szétszakad,

Szemezi sírva a szék alatt.

EGYÜTT

Már az anyja így kiált:

Itt a mocskos macska járt ám!

BEN MICKERING

Tán a Ben Mickering

MINDLEVERY

vagy Mindlevery?

EGYÜTT

De nem dühöng soká, mert neki az árt!

EGYÜTT

Ben Mickering és Mindlevery

Mi traccsolunk, trécselünk órákon át.

BEN MICKERING

Gyakran betörünk oda, hol csörögve pörögnek

MINDLEVERY

Húzd ki, nyomd be automaták

A törzshelyünk minden kis üreg meg rés

BEN MICKERING

A rendszeres munkánk a semmittevés

EGYÜTT

Mégis jó fickók vagyunk,

A rendőr se bánt,

Néha vonzalmat érzünk néhány iránt!

Ül a család az asztalnál, ha itt a dél,

Ilyenkor nem épp a fogyás a cél.

BEN MICKERING

Készül argentin marhasült,

MINDLEVERY

zöldséges tál,

EGYÜTT

Ám a cseléd/szakácsnő sápadtan bebotorkál,

BEN MICKERING

Előbb egy reszketeg „sorry”-t rebeg,

MINDLEVERY

Majd, hogy enni csak holnap lehet,

BEN MICKERING

Mert a marhacomb lábrakelt,

MINDLEVERY

elsántikált!

EGYÜTT

Az asszony így kiált:

Itt a mocskos macska járt ám!

Tán a Ben Mickering vagy Mindlevery?

De nem dühöng soká, mert neki az árt!

Ben Mickering és Mindlevery

Mi jól tudunk együttműködni ketten,

MINDLEVERY

Ez nem csupán ritka szerencse műve.

BEN MICKERING

Az bravúr, hogy nem értek még soha tetten,

EGYÜTT

Mert úgy söprünk el, mint a vad hurrikán.

Senki nem meri letenni ott az esküt.

BEN MICKERING

Ez Ben Mickering,

MINDLEVERY

vagy Mindlevery,

EGYÜTT

Vagy mindkét kísértet-macska együtt.

BEN MICKERING

Ha ez vagy az csörren, csörömpöl bent,

MINDLEVERY

Vagy puffanva huppan és perdülve peng,

BEN MICKERING

Ha egy megszédült lexikon azt mondja: bang!

MINDLEVERY

Vagy egy vázából tör elő hasonló hang,

EGYÜTT

Már az asszony így kiált:

Itt ez vagy az járt!

Tán a Ben Mickering, tán Mindlevery?

Aztán nem dühöng soká, mert neki az árt!

MEFISZTULÉSZ

A jó öreg Csendbelenn!

KÓRUS

A jó öreg Csendbelenn megfáradt agg,

Nézd csak, lám-lám!

Merjem-e hinni?

Ej hát, no hinnye! Biz ám!

Ha nem mentek sétálni nálam itt fenn,

Úgy ez itt a jó öreg Csendbelenn.

MUNKUSTRAPP

A jó öreg Csendbelenn megfáradt agg.

Bizony két macska-öltőt itt vészelt már át.

Csoda bölcseket mond, néha verset farag,

Még láthatta trónolni Viktóriát.

MICSEL RUMLI

A jó öreg Csendbelenn tízszer ült lagzit,

De úgy tartják, százegyszer megözvegyült.

Tarka kölkei száma túlzásnak hangzik,

De a környéken néhányszáz rég összegyűlt.

MUNKUSTRAPP

Itt a községben közkedvelt ábrándos képe,

Ha árnyékban gubbaszt, vagy napfürdőt vesz,

A legvénebb polgár is ámul:

EGYÜTT

Nézd csak, lám-lám!

Merjem-e hinni?

Ej hát, no hinnye! Biz ám!

Ha nem mentek sétálni nálam itt fenn,

Úgy ez itt a jó öreg Csendbelenn.

KÓRUS

Nézd csak, lám-lám!

Merjem-e hinni?

Ej hát, no hinnye! Biz ám!

Ha nem mentek sétálni, nálam itt fenn,

Úgy ez itt a jó öreg Csendbelenn.

Nézd csak, lám-lám!

Merjem-e hinni?

Ej hát, no hinnye! Biz ám!

Ha nem mentek sétálni, nálam itt fenn,

Úgy ez itt a jó öreg Csendbelenn.

Nézd csak, lám-lám!

Merjem-e hinni?

Ej hát, no hinnye! Biz ám!

CSENDBELENN

Ha többé már nem látod képesfelem,

Hát elment a vénséges Csendbelenn!

MUNKUSTRAPP

Karmincák, itt a bálidény!

most vidulj és virgoncan szórakozz!

A vezérünk meséljen hát idén,

Egy ebkutya-történetet,

Nem volna rossz!

MUNKUSTRAPP

A vezérünk meséljen hát idén,

Egy ebkutya-történetet,

Nem volna rossz!

Talán ettől tetőfokra hág majd a hangulat!

Nos mondjuk el ma a csauk és bulldogok riadalmas viadalát,

És azt, ahogy szétüt köztük a Nagy Hirig macska!

A csau és a bulldog közt, tudjuk ezt jól,

A gyűlölség több, mint egy életre szól,

Soha kivétel nincs e szabály alól!

És ha összefut e kettő bárhol egy nap,

Ott a szetterek szeppenten lapítnak csak,

És ha harc indul, hökkenten vakkantanak.

Így, hogy:

KÓRUS

Vakk, vakk, vakk, vakk,

Vakk, vakk, vakk, vakk

MUNKUSTRAPP

A hangjuk a sétányon vad lármát csap.

Nos nemrég még harc nélkül telt el egy hét.

Közben egymást csak távolról méregették,

A bulldog egy pár napig meg sem jelent.

Sokan úgy tudták, újabban rossz kedve van,

Titkon naphosszat kocsmázik Wellingtonban.

Ám egy szép napon mindkettő ott termett lent,

Szinte felsírt a parkban a vészjósló csend!

Még úgy állnak ott, mint két merev szobor,

Ám szájuk már habzik, a vérük forr,

Majd rákezdik:

KÓRUS

Vakk, vakk, vakk, vakk,

Vakk, vakk, vakk, vakk

MUNKUSTRAPP

A torkára hangfogót egyik se rak.

Rákezdik:

KÓRUS

Vakk, vakk, vakk, vakk,

Vakk, vakk, vakk, vakk.

MUNKUSTRAPP

A torkára hangfogót egyik se rak.

Ám a Csau, mint ezt jól tudjuk, kínai faj,

Így számára forró az angol talaj.

Mind kinézik őket a jobb ebkörök.

Kit óvatos gazdája már megkötött,

Felmordul orvul az ajtó mögött.

Buzdít ugatva, hangja nem csitul,

Izgat makogva kínaiul.

Ebből tudhatni, ma vér folyik itt,

Mert ezt nem tűrheti tovább egy brit!

KÓRUS

Él sok ebfajta bárki földjén,

Van skót kutya, ír is meg dán,

Van dalmát, és orosz, meg örmény,

De legtöbb a kínai tán.

Akad lengyel és magyar, meg talján,

Sok a német, a gall, a spanyol.

MUNKUSTRAPP

Áll mind ugrásra készen a talpán,

Ám a bulldog most ekképp csahol:

KÓRUS

Nevem Tom, nemcsak jártatom a szám,

Ki belém köt, az meglakol!

MUNKUSTRAPP

A skótjuhász falka bőrdudán kezd egy harci dalra,

Buzdul boxer, izgul foxi, a szettert vissza kell fogni.

Vinnyog a pincsi a gazdi mögött,

a rattler közben dünnyögve nyög.

Majd kórusban vakkantanak:

KÓRUS

Vakk, vakk, vakk, vakk,

Vakk, vakk, vakk, vakk,

MUNKUSTRAPP

A torkára hangfogót egyik se rak!

KÓRUS

Hu-hu! Vau-vau!

Hu-hu! Vau-vau!

MUNKUSTRAPP

A torkára hangfogót egyik se rak!

Nagy hős ott már annyi volt, mint fán a hernyó.

A forgalom leállt, még lenn is a metró,

A távközlő hálózat rég megszakadt,

Erre kijött a tűzoltó rohamcsapat.

Ám egyszercsak csend lesz, a harci kedv lanyhul,

Mert kilép a házból…

KÓRUS

…a Nagy Hirig Kandúr!

MUNKUSTRAPP

A két szeme fellobbant, fehéren izzott,

Az ásító álkapcsán félelmes izmok.

Ha széttekint unottan, szenvtelenül,

Már ebzárlat lesz ott egy percen belül!

Egy ásítás kell, egy elnyújtott,

A csau elkotródik, kullog a bulldog!

Ő nyújtózik, mind aki elcsucsukál,

Szétfut az ebhad, mint a juhnyáj!

A bulldog, ha később visszaoson,

Már csend ül az utcán, a házsorokon.

KÓRUS

A Nagy Hirig macskának hódolat jár!

CSENDBELENN

Karminca cicák és minden eb!

Nagyhangú bulldog és hős kandúr!

A testünk egyszer porba hull!

DEMETER

Sam Mitsegél!

SZÓLÓK

Karmincák, lesz ma görbe éj,

Karmincán gyűl a falka már.

Karmincán nő a holdkaréj,

Karmincán áll majd a tarka bál.

Karminca kormos, vagy fehér,

Karminca macska karcsú ám.

Dalkincsünk szép, és nem csekély,

Nem nyafka nyávogás csupán!

Karminca kuncog huncutul,

Szénszeme, mint a mécses ég,

Cifráz a trilla, nem csitul,

Ha Holdnak zengi énekét.

Karminca macska lassan nő

Karminca macskák nem nagyok.

Gömbölyded formánk megnyerő

Táncunk a „dzsik”, és friss gavott.

Karminca hold még fel se tűnt,

Kinyaljuk magunk a bálra,

Megmosva szépen fültövünk,

Ujjig a négy lábunk szára.

Kormos vagy fehér, mind jóbarát.

Karminca-termet nem sudár.

Úgy hajlunk, mint a rongybabák.

Szemünkben ragyog a holdsugár.

Pihenünk csendesen délelőtt,

De napunk még estig is így telik.

Mert így ad csak Terpsichoré erőt,

Hogy táncoljunk vidoran reggelig!

Karminca kormos, vagy fehér,

És amint mondtuk, nem sudár.

Mikor a zord szél nem henyél,

Bakugrást játszunk a házunknál.

Ha bágyasztón perzsel fenn a nap,

Enyhet az árnyas lomb kínál.

Karminca erőnk így megmarad,

Ha táncolni hív egy Karminca-pár.

KÓRUS

Karmincák, lesz ma görbe éj,

Karmincán gyűl a falka már.

Karmincán nő a holdkaréj,

Karmincán áll majd a tarka bál!

Karmincák, lesz ma görbe éj,

Karmincán gyűl a falka már.

Karmincán nő a holdkaréj,

Karmincán áll majd a tarka bál!

LENGELINGÉLA

Pár ázott homokszem a tépett, elnyűtt bundáján!

JEMIMA

Görbült tű a szeme sarka, szépet csak a múltban lát!

GRIZABELLA

Éjfél…

Sűrű csönd ül a járdán

Mire gondol a vén hold,

Hogy csak mosolyog rám…

Lomha szél fú,

Rőt avar hull a lábam elé

Tépett ág, jajong a fán.

Halvány lámpa villog fent,

Még áldott árnyék rejt el.

Szúrós zaj kél,

összerezzen a csend,

Ha rámtör majd a reggel.

Holdfény,

Derűs emléket ébreszt,

Újra éled a régmúlt,

Minden gyönyörűség.

Boldog órák

Az ifjúságom szép idején,

Gyertek hozzám vissza még…

CSENBELENN

A boldogság melyik perc?

Mit akkor annak hittél,

Vagy már a tapasztalat mást sugall talán?

A lényeg a homályon át közelít

És fényt vet, hogy meglásd:

Voltál-e boldog igazán?

A késő tudás még arra is tanít,

Hogy egy élet tanulsága nem tesz bölccsé.

Kell néhány nemzedék még hozzá!

Tedd még ehhez mindig azt a valamit, ami titok még!

JEMIMA

Holdfény

Ezüst hidad, a holdfény.

Múltad honába járj át,

Hol az emléked él!

Lásd meg tisztán,

hogy mi is volt a boldog idő.

Es az új szép hajnal kél!

KÓRUS

Holdfény

Ezüst hidad, a holdfény.

Múltad honába járj át,

Hol az emléked él!

Lásd meg tisztán,

hogy mi is volt a boldog idő.

És az új szép hajnal kél!

LENGELINGÉLA

A színházi macska az ajtónál ül,
ma csak úgy hívják: Tus itt a házon belül.
Neve más volt: Mijátus, ez nem praktikus,
kicsit hosszú és fárasztó, kurtább a Tus.
A bundája löttyedt, csak a csont tartja még,
mancsa reszket, mert Parkinson-kór gyötri rég.
Hajdan ő volt a bálvány, a kandúri hős,
ma egy patkány sem űz el a vén reszketős.
Ködös emlék ma már az a szép hősi múlt,
hogy a színpadon kit csókolt, kikhez simult.
De ha klub-lyukba meghívják jó cimborák,
melybe kocsmából jut be a söntésen át,
csak kínáld és koccints, már várnod sem kell,
hogy száz tarka emléket élesszen fel.
Mikor ő volt a sztár, neki tapsolt a nép,
és a fényképét százával kapkodták szét.
Csupa pótszékes ház, csupa kasszasiker,
néha pár csokor pockot is dobáltak fel.
De a legszentebb emlék, mit szívében hord:
a "Vasmacska Fantomja" címszerep volt.

TUS

Hogy ma ez megy, vagy az megy,

sose kérdeztem meg,
hiszen fejben volt énnálam hetven szerep.

Nálam nem vett a közönség zsákbamacskát!

Mikor haldoklott Mimi és a földre zuhant,
ingott farkincám, mint kint a lélekharang.
És ha pantomim kellett, nekem az sem volt gond,
mindegy show, dráma, brettli vagy cirkuszporond.
De a csúcspont, mely fémjelez egy egész kort,
a "Vasmacska fantomja" címszerep volt!

LENGELINGÉLA

És ha kaphat még egy vagy két jóféle gint,
tucat művészi élménnyel traktál megint.
Mikor Shakespeare-be ugrott be kéményen át,
hogy, mint Othello kormosra fesse magát.

TUS

De ma én mondom rosszak a színiiskolák,
visszasírhatnánk Viktória aranykorát!
Ma nem kell a legendás, régi rutin,
mert ki színre lép nem tudni, benn van vagy kinn."

LENGELINGÉLA

Nagyot ásít és mancsával egyet legyint...

TUS

Persze más ma a színház és modernebb mind.
Ez rendben is volna, csak az itt a vész,
ehhez nem kell a legendás, régi színész!
Oly mágus, ki elvakít, port hint…
Mint mikor én, mint Vasmacska fantomja…

Én… mikor én…

Ez rendben is volna, csak az itt a vész,

ehhez nem kell a legendás, régi színész!

Oly mágus, ki elvakít, port hint, mint én.

MINDLEVERY

Elvisz Trén, fő váltóőr

KÓRUS

és gyorsvonat főrendész!
Izgul minden kalauz, ha már 19.20

Fenn a hét nagy postazsák.

MINDLEVERY

Hol van Elvisz? Elvisz hol van?
Talán kint az egyik boltban.

KÓRUS

Megint késünk majd egy fél órát!

ELVISZ TRÉN

Fut a bakter két irányba,

Fut a főnök három lánya,
Ez a trapp-trapp csap nagy zajt.
Hol van Elvisz? No még ilyet!

Baj lesz ebből, ha nem siet!
Még a posta is késik maaajd!
19.27! Ennyit késni elég szép!

KÓRUS

Minden utas szinte őrjöng már!

ELVISZ TRÉN

Akkor bújok ki alul, s közlöm velük hanyagul:
Egy kis dolgom volt a pottyásznááál...

ELVISZ TRÉN

Ez a kuckó várja önt, az ágya az ott fönt,
Kinn az ajtón a becses neve áll.
Ugye, jó kis fülkét adtam?

Puha pihe itt a paplan
És a padóra egy porszem se száll.
Van itt nagy és pici lámpa,

Ezt ön tetszés szerint váltja,
Ha egy gombot megnyom befütyül a szél.
Ez a kecses kicsi kagyló reggel cicamosdásra jó,
Itt meg fűthet, ha már belepte a dér.
Ha a pincér kopog este, kérdi öntől szinte esdve:
"Reggel milyen teát óhajt?"

KÓRUS

"Jó erőset és sokat!"

ELVISZ TRÉN

Ezt ellenőrzöm csupán,

Nehogy elfeledje bután,
Így nem csinálhat soha semmi baaajt!

KÓRUS

Este vígan bújnak ágyba mind,

Lám mit tesz a gondos kéz!
Már alhat a jó utas békésen,

Nem zaklatja majd még egy kisegér sem,
Vonat-macska áll minden éjjelőrt és mindenütt széjjelnéz.
Elvisz Trén, fő váltóőr és gyorsvonat főrendész...
Elvisz Trén, fő váltóőr és gyorsvonat főrendész...

ELVISZ TRÉN

Éjjel éber vagyok ám és ha kitikkad a szám,
Akkor kortyolok a teádból egy jót.
Néha egy kis whiskey-t is, ettől leszek üde, friss,
Bolha énelőlem akkor meg nem lóg.
Néha beszáll pár bogár, még a vonat álldogál,
Legyet lyukasztani vállalkozom én.

Viszont láttak talán páran benn a rendőrőrszobában,
Mikor nyújtottam a jelentésem át!
Majd a végállomásnál, ahol mindenki kiszáll,
Mindig ott voltam, hol megbotlott egy láb...

KÓRUS

Hozzád simul a farkam,

A macskák nyelvén ez annyit tesz, hogy „Viszlát”
Biztos láthatod többször is Elvisz Trént,

A Gyorsvonat Macskáját!

BOMBALURINA

Sam Mitsegél!

DEMETER

Sam Mitsegél vagy más nevén a hírhedt Puha Talp

Ki látta őt, a rémületbe biztos belehalt.

Nála csődöt mond a Scotland Yard, a Titkos Ügyosztály!

Ha rajtaütne hirtelen, Sam Mitsegél… tovaszáll.

Sam Mitsegél, Sam Mitsegél, a páratlan Sam Mitsegél

Az ember- és a Newton-szabta tételeknek fittyet hány.

Ha kell, a légben fenn lebeg, vagy elrepül egy piszkafán!

Tud felzuhanni lentről is és néha vízen jár

De kapd csak el a tetthelyen Sam Mitsegél tovaszáll…

Lesd a háztetőn, a föld alatt, a bányatóban bár.

Minden fáradságod céltalan, Sam Mitsegél tovaszáll!

BOMBALURINA

Sam Mitsegél oly ösztövér, a szőre színe rőt,

Tompa cimpa, törpe tömpe orr a kandi szem előtt.

Sok ránc az íves homlokán, ez fondor észt takar.

A bajsza kajla, és kobakja búbja szinte tar.

A feje, mint az inga ing, és előre is dől,

Ha azt hinnéd, hogy szundikál, oly éber, mint egy őr!

Sam Mitsegél, Sam Mitsegél, a páratlan Sam Mitsegél

A bűn, a vétek démona, ki lompos macskabőrben él.

A rút sikátort bújja tán vagy a réten kóricál,

Egy biztos, hogy a tetthelyről Sam Mitsegél… tovaszáll!

DEMETER

A nevén még nincs szégyenfolt,

BOMBALURINA

De tudjuk, a kártyában csalt.

DEMETER

Róla nem készült még mancslenyomat,

Nem őrzi a Scotland Yard.

BOMBALURINA

Ha tejnek-vajnak lábakelt,

DEMETER

ha elszelelt az ékszered,

BOMBALURINA

A sonka csont csupán,

DEMETER

a pincsid sírva szédeleg,

BOMBALURINA

Ha az ablak szárnya szegve,

DEMETER

és a rácsa csálén áll,

EGYÜTT

Nézd meg jól, de láss csodát: Sam Mitsegél… tovaszáll!

Sam Mitsegél, Sam Mitsegél, a páratlan Sam Mitsegél!

Ily nyájas álnok cselvető e sártekén még egy se él!

Még mindig szerzett alibit, hogy akkor máshol járt,

Így tiszta ügy: vagy ott se volt, vagy valahogy… tovaszállt…

És a többi macskarém, ki még megúszta szárazon,

Mint Ben Mickering, Mindlevery vagy Bill Rabfason,

Csak balgatag kis bandatag, csak néma szolga mind,

Ha ő, a Bűn Napóleonja szól, vagy egyet legyint!

Sam Mitsegél, Sam Mitsegél, a páratlan Sam Mitsegél!

A bűn, a vétek démona, ki lompos macskabőrben él.

A rút sikátort bújja tán vagy a réten kóricál,

Egy biztos, hogy a tetthelyről Sam Mitsegél,

Sam Mitsegél, Sam Mitsegél, Sam Mitsegél

Egy biztos, hogy a tetthelyről Sam Mitsegél… tovaszáll!

Sam Mitsegél tovaszáll!

JEMIMA

Meg kell keresnünk Old Csendbelennt!

MICSEL RUMLI (beszéd)

Forduljon Mr. Mefisztulészhez!

Ő született Varázsmacska!

Itt vita nincs, semmi kétség!

Figyelj hát rám egy kicsinység

Minden találmánya eredeti

Egy egész város tapsol neki

Titkát sosem teregeti ki

Ő a nagy illuzionista

Lételeme a csel és a „hinta”

(ének)

A legnagyobb mágus is tanulhat itt,

Ha ellesi Mefisztulész fogásait!

Ehhez mit szólsz?

Ó, hőköl hátra az, aki szájtátva látja

Micsoda nagy mágus Mr. Mefisztulész!

Kicsi fekete, csendesen él,

És az öltönye nemesen szolid.

Ott is átoson, ahol át se fér,

Egy vacak madzag neki: légihíd.

Kevert pakliból kihúzza az ászt,

És a kockával mindig hatot dob.

Akkor eszel ki egy újabb csoda-varázst,

Mikor azt hiszed, egeret fog.

Hol egy kupakot, vagy nyelet nyel el,

Hol a szardínia alakul át.

Ha egy kanalat vagy kést tüntet el.

Már nem hiszed, mit a szemed lát.

Hisz az előbb még ott volt!

Most meg eltűnt ez tény.

Meglesz holnapután kint egy bokor tövén.

Ehhez mit szólsz?

KÓRUS

Ó, hőköl hátra az, aki szájtátva látja

Micsoda nagy mágus Mr. Mefisztulész!

Ó, hőköl hátra az, aki szájtátva látja

Micsoda nagy mágus Mr. Mefisztulész!

Ó, hőköl hátra az, aki szájtátva látja

Micsoda nagy mágus Mr. Mefisztulész!

MICSEL RUMLI

Olykor elmerengve, hangtalan ül,

Szinte szemérmesen hunyorog ránk.

Aztán felüvölt, hogy süketül a fül,

Ha a kandallóból odanyal egy láng.

Mikor úgy látod, bent tekereg,

Akkor ott ül az ereszen fent,

És ha úgy hallod, miákol egyed neked,

Csupán mind a két füled cseng.

Nem is kétséges, hogy mágikus lény,

Hiszen mindig kétfelé él.

Hogyha ott ül az egyik helyén,

A másikon is marad egy fél.

Egy cilinderből, hipp-hopp, előcibált egyszer

Egy pinduri fekete pici cicát!

Ehhez mit szólsz?

KÓRUS

Ó, hőköl hátra az, aki szájtátva látja

Micsoda nagy mágus Mr. Mefisztulész!

Ó, hőköl hátra az, aki szájtátva látja

Micsoda nagy mágus Mr. Mefisztulész!

MICSEL RUMLI

Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim!

Íme a varázsmacska, a mágikus Mr. Mefisztulész!

Hókusz!

JEMIMA

Hajnal…

Harmat csillog a bimbón,

Csak az elvirult rózsán

Törik ketté a fény.

Égrenézőn a napraforgó csodára vár

Én is várlak,

Új remény!

MUNKUSTRAPP

A jó öreg Csendbelenn hajnal előtt,

Mikor vágni lehetne még a ködöt,

Kiszemel egyet a macskák közül,

Ki most új Karminca-létre derül.

GRIZABELLA

Holdfény…

Fordítsd arcod a fényre

Engedd át magad végre,

Álmodj ébren, ne félj!

Ha meglelnék a boldogságnak kék madarát,

Egy új élet

Köszönt rád…

Holdfény…

Derűs emléket ébreszt,

Újra éled a régmúlt,

Minden gyönyörűség…

Boldog órák az ifjúságom szép idején,

Gyertek hozzám vissza még….

Füstben barnult új nap kél

A korhadt, pállott széllel.

Kihúnyt lámpát gúnyol az ömlő fényár,

Ha elkullog az éjjel.

Hajnal,

Napfény ragyog le újból

Visszakerget a múltból

Ma is élni kell még

És e kék éj, a holdvilág emlék csupán.

Ím a hajnal pirkad már…

JEMIMA

Napfény vág át lombok sátrán,

Végtelen körforgás…

GRIZABELLA ÉS JEMIMA

Virág szirmát elnyeli a fény,

GRIZABELLA

Az élet csupán emlék…

Nézz rám!

Kicsit érints meg némán.

Maradj még, szelíd emlék.

Színes hajdani nyár!

Érj csak hozzám, és feléled a boldog idő…

Jaj, a hajnal pirkad már…

KÓRUS

Fel, fel! Hagyd itt a Russel Hotelt!

Kerekedj fel! Hív az ionoszféra!

Fel, fel! Hagyd itt a Russel Hotelt!

Kerekedj fel! Hív az ionoszféra!

Fel, fel! Hagyd itt a Russel Hotelt!

Kerekedj fel! Hív az ionoszféra!

Fel, fel! Hagyd itt a Russel Hotelt!

Kerekedj fel! Hív az ionoszféra!

Fel-fel, ég veled, Karminca Hold!

Fel-fel vár rád a Végtelen-fok!

Fel-fel, ég veled, Karminca Hold!

Fel-fel vár rád a Végtelen-fok!

A szemérmetlen Macskaság istensége

Vivátot zengve körtáncot lejt:

Örök életet minden cicvareknek!

CSENDBELENN

Hogy lásd a macskák életét,

Úgy véljük, enni épp elég!

Több szóra szükség nem lehet,

Hogy értsd, a macskák jellemek!

A mély tanulság rád ragad,

Hogy nézz miránk – és lásd magad!

Így érzed már, hogy csúf dolog

Ha szép nevünket gúnyolod!

De ím, tanulj meg még egyet,

Hogy minket hogy s mint szólíts meg!

Vésd észbe, mélyen érezd át:

A macskák macskák, nem kutyák!

KÓRUS

Vésd észbe, mélyen érezd át:

A macskák macskák, nem kutyák!

CSENDBELENN

A szabályt tudja minden macska jól:

Vagy szólítsd meg vagy ő se szól!

Ezt jómagam úgy érteném,

Ha szólítasz, majd szólok én!

De köztünk álljon ám tovább

A három lépés távolság!

Hajts főt, mert így lesz látható,

E név az ajkadon szent szó!

Ó, macska!

De társad ő csak úgy lehet,

Ha majd bizalmát megnyered.

A hű barátság zálogát:

Sok tejszínt nyújts egy tálon át

E célra jó még ponty-szelet

És nyúlgerinc is módfelett,

Vagy angol módra marha-szték,

Csak bő legyen a választék!

Ily módon ahhoz eljutnál,

Hogy néven szólítsd már!

És jár is ennyi hódolat

A mi nagy méltóságunknak!

Vésd észbe ezt az óhaját,

És a macskád máris jóbarát!

KÓRUS

És jár is ennyi hódolat

A mi nagy méltóságunknak!

Vésd észbe ezt az óhaját,